mezog

Főoldal/Mező Gábor

About Mező Gábor

Kutató vagyok és újságíró. Olyan munkát végzek, amit imádok, és ahol folyamatosan aknákat kell kerülgetnem. Inkább csak Tűrt, semmint Támogatott, de ez épp így van jól.

Megfigyelni, behálózni, lejáratni – minden eszközt bevetettek a forradalom ügyét képviselő indiai diplomata ellen (1. rész)

Volt egy indiai diplomata, aki megérdemelné, hogy szobrot állítsunk az emlékére és a következő generáció is megismerje a nevét. Mohamed Ataur Rahman az '56-os forradalom előtt érkezett hazánkba, három évig maradt, ezalatt végig segítette ötvenhat ügyét. Vezetésével kulcsfontosságú iratokat, leveleket csempésztek ki Nyugatra, az emigráció szerveihez és az ENSZ-hez, mindent megtett, hogy hazája hiteles képet [...]

által|2017-02-11T09:34:49+01:00február 11th, 2017|A Hálózat, Exkluzív|0 hozzászólás
Olvass tovább

Menczer Gusztáv hagyatéka: Emlékév és SZORAKÉSZ

Menczer Gusztáv 2011 őszén hunyt el, de életműve nem porladt szét. A nagy áttörést még megérhette: 2011 júniusában éppen lengyel-magyar-litván kezdeményezésre fogadták el azt a dokumentumot, amely kijelölte a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapját. A Menczer által alapított SZORAKÉSZ (Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) is továbbél, a  szervezetet az alapító lánya, Menczer Erzsébet vezeti.
által|2016-08-15T14:24:47+02:00augusztus 9th, 2016|MGküldetése|0 hozzászólás
Olvass tovább

Több százezer magyar tűnt el

Minket, magyarokat talán a még tragikusabban érint a gulág–haláltáborok máig hatoló valósága, mint más népeket itt Közép-Európában. 'Arányosított' emberveszteségünk a második világháborúban a negyedik legnagyobb volt a világon, lakosságunk 6,2 százaléka pusztult el.  Lengyelország, a Szovjetunió és Németország mögött következett hazánk, és Trianon csonkítását hozzáadva, ezek a statisztikai adatok drámaiak.
által|2016-08-15T11:21:00+02:00július 5th, 2016|A Gulág története, Több százezer magyar tünt el|0 hozzászólás
Olvass tovább

Elhallgatott tragédia

A hosszú évtizedek távlatából mára kezd elhomályosulni mekkora szenvedést jelentett a Gulág az emberiség 20.századi történelmében. A szovjet rendszer az 1990-es évek végéig gondosan elzárt minden dokumentumot, ’tabusította a témát’.
által|2016-08-15T12:03:51+02:00július 5th, 2016|A Gulág története, Elhallgatott múlt|0 hozzászólás
Olvass tovább

Toma András kései hazatérése

Toma András (Újfehértó, 1925. december 5. – Nyíregyháza, 2004. március 30.) akaratán kívül vált ismertté. A magyar katona, volt hadifogoly, négyéves korában elvesztette édesanyját, majd 1944-ben besorozták az I. magyar hadseregbe, amellyel a Felvidéken átvonulva, Auschwitz és Krakkó környékére ment. Itt esett hadifogságba 1945. január 11-én. A húszéves katonát Ukrajnán és Fehéroroszországon keresztül szállították a mai Szentpétervár közelében lévő bokszitogorszki táborba. Amikor megbetegedett, innen a mintegy ezer kilométerre keletre található bisztrjagi lágerbe szállították. Tábori kórházba került, ahonnan 1947 januárjában beutalták a kotyelnyicsi  elmegyógyintézetbe.
által|2016-08-15T11:36:42+02:00július 5th, 2016|A Gulág története, Toma András kesei hazatérése|1 hozzászólás
Olvass tovább

Marczin Borbála: Ki adja vissza az ellopott éveket?

Koholt vádak alapján tartóztatták le, majd ítélték el Marczin Borbálát, akit a szovjetek egyszerűen elraboltak Magyarországról. A tizennyolc éves lány végül kilenc évet töltött a hírhedt tajmiri büntetőtáborban. Életét kettétörték, s bár rehabilitálták, az nem adhatta vissza az ellopott éveket.
által|2016-08-15T12:19:40+02:00május 31st, 2016|A túlélők emlékezete|0 hozzászólás
Olvass tovább

Placid atya jó pásztorként segítette fogolytársait

Közel tíz esztendőt raboskodott a Gulagon Olofsson Placid atya. A katolikus bencés pap-tanár szerint csak a szabályok betartásával lehetett túlélni ezt az embertelen pokolt, mindenkit óvtak, de senkit sem engedtek panaszkodni.
által|2016-08-24T09:51:24+02:00május 31st, 2016|A túlélők emlékezete|0 hozzászólás
Olvass tovább

„Nem tudom, hogy miként maradtunk életben”

Tóth József és Gömbös László (a címlapképen balra) megjárta, és túlélte a titkos, feledésre ítélt temesvári haláltábort, ahol még ma sem tudjuk, hány magyar veszett oda. A két férfi azt szerette volna, hogy amíg élnek, kiderüljön az igazság. Az a sötét történet, amely azóta sem kapott - Gömbös László szobrász 2010-ben elhunyt - igazán nagy nyilvánosságot.
által|2016-08-24T09:52:18+02:00május 31st, 2016|A túlélők emlékezete|0 hozzászólás
Olvass tovább

Halálba csalták az önkéntes hadosztályt

Tizenöt éve, 2001-ben írta meg a Magyar Nemzetben Stefka István a temesvári szovjet láger feledésre, elhallgatásra ítélt történetét. Több tízezren haltak meg, és kerültek jeltelen tömegsírba 1944 és '45 között, civilek, egykori munkaszolgálatosok és katonák. Stefka István két szemtanúval beszélt. Bodolay Gyula őrmester és Csabai István honvéd tagja volt annak a kijátszott, átvert önkéntes hadosztálynak, amelyet a németek elleni harcra készítettek fel, de végül mégis a Gulágokra hurcoltak.
által|2016-08-24T09:52:08+02:00május 31st, 2016|A túlélők emlékezete|0 hozzászólás
Olvass tovább

„Egy háborúnak akkor van vége, amikor az elpusztultakat el lehet siratni”

Kevesen tettek többet Menczer Gusztávnál azért, hogy a Gulag rémtettei ne merüljenek feledésbe. A 2011-ben elhunyt egykori fogoly kilenc évet „töltött” a hírhedt Kolimán, 1989-ben megalapította a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetét (SZORAKÉSZ), amelynek haláláig elnöke volt. Stefka István még 2001-ben készített vele interjút.
által|2016-08-15T14:25:46+02:00május 31st, 2016|MGküldetése|1 hozzászólás
Olvass tovább

Impresszum

Felelős szerkesztő, interjúk készítője: Stefka István

Szerkesztő: Csurka Dóra és Mező Gábor

Operatőr, vágó: Kerekes 'Kozmi' András

Webszerkesztés/dizájn: Bori Zsuzsanna

Narrátor: Dózsa László

Támogatta: a Gulág Emlékbizottság

Médiapartner: PestiSrácok.hu

Toggle Sliding Bar Area